Már régen szeretném elolvasni ezt a könyvet. A fülszöveg alapján szoktam néha ítélni, sőt, általában és ennél ez igencsak figyelemfelkeltőre sikerült. Ahogy elkezdtem olvasni az eleje nem volt pörgős, újabb és újabb metaforákat hozott föl Mimi helyzetére, de nem bántam meg, hogy tovább olvastam, mert amint belép a varázslat a történetbe, rögtön fellendül a cselekmény. Tetszett, ahogy az író párhuzamot vont Shakespeare és a saját története, a két főhősnő között és az is jó volt, hogy Mimi „utólag mesélte” el a kalandját, így későbbi eseményeket is megismerhetünk. Volt benne minden: humor, varázslat, szerelem, düh, stb. A feltüntetett korhatár itt 14 éves kor és ebben az esetben egyet is értek, mert tényleg ennek a korosztálynak érthető a szöveg. De nekik muszáj elolvasni ezt a klassz történetet.!!! SPOILER!!!
Szerintem jó volt, hogy Mimi, megtörve ezzel a két történet párhuzamosságát, majdnem összejött Benvolioval, bár a vége kicsit hirtelen volt és ezért furcsa. Nagyon aranyos volt az a rész, ahol Rómeó és Júlia először találkoznak az erkélynél. Az a pár mondat, amivel behelyettesítik Shakespeare szavait, olyan gyerekessé teszi a őket. Ez igazából az egyetlen, amire úgy negatívan nézek vissza, hogy Júliát, aki 13 éves kisgyereknek állítja be a könyv. Az teljesen oké, hogy borzasztóan fiatal a házassághoz, de ettől függetlenül, nem kell ezalatt egy játékos tízévest érteni. A 13 ennél azért kicsit komolyabb. Bár lehet, hogy az író ezzel akarta érzékeltetni Júlia bezártságát és a gyermekkorának a hiányát. Mindenesetre így is szerethető volt, sőt, talán így még inkább. Amit nagyon sajnálok, hogy Mercutio ilyen keveset szerepelt csak.
!!!SPOILER VÉGE!!!
Ebből eddig nem láttam filmtervet, se semmit, folytatás meg ezután gondolom nem lesz, de a könyvben is ügyesen el van rejtve egy megjegyzés Troy-tól, aki azt mondja, hogy „ebből milyen jó film lenne”. Teljesen egyetértek, várom a filmet!
Értékelés:
Történek: 10/10
Szereplők: 7/10
Borító: 8/10
